Keltezés helyesírása

(A Magyar Helyesírás Szabályai tizenkettedik kiadása alapján az Akadémiai Kiadó gondozásában)

A keltezés

 

295.

Az évszámot arab számmal írjuk, s a teljes keltezésben utána pontot teszünk. A hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető, illetőleg jelölhető római számmal is, arab számmal is. A napot arab számmal írjuk, s utána pontot teszünk, vagy a számjegyhez (pont nélkül) kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot, például:


2014. február 28.

2014. II. 28.

2014. febr. 28.

2014. 02. 28.

2014. febr. 28-a

2014. 02. 28-án


296.

Pontot teszünk az évszám (évszámcsoport) után, ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs nyelvtani viszonyban, például:


1848. március 9.

1848. márciusban; de: 1848 márciusában [vö. 297.]

1848. áprilisi

2014. évi

1944. őszi; de: 1944 őszén [vö. 297.]

1945. március–áprilisban

1849. tavaszi–nyári

1956. október havában

1956. október folyamán; de: 1956 folyamán [vö. 297.]

1956. október végén; de: 1956 októberének végén [vö. 297.]


Összekapcsolt sorszámnevek esetén csak a második szám után kell kitenni a pontot, például:


2013–2014. vagy 2013/2014. vagy 2013–14. vagy 2013/14. évi

20–21. század vagy XX–XXI. század

2014. április 28–30.


A valamettől valameddig tartamot néha két teljes vagy majdnem teljes dátum összekapcsolásával jelöljük. Ilyenkor a nagykötőjel egyik oldalon sem tapad, hogy a két keltezés jól elkülönüljön egymástól, és a nagykötőjel előtti dátum végére pontot kell tenni, például: 2014. április 11. – 2014. október 10.; 2014. I. 15. – VIII. 23.

 

297.

Az évszámok után a következő esetekben nincs pont:

 

a)

Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi, vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak, nem teszünk utána pontot, például:


1848 előtt

1849 mártírjai

1848 előtti

1703–1711 szabadságharca

1849 után

1914 késő őszén

1867 és 1896 között

1848 első felében

1526 augusztusában

1849 tavaszi hónapjai

1848 hősei

1944/45 nehéz telén


b)

Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után, ha a mondatban az alany szerepét tölti be, például: 1492 fordulópont az emberiség történelmében. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek.

 

c)

Elhagyható a pont egyéb esetekben is: sírfeliratokon, emléktáblákon, könyvek címlapján, zárójelbe tett évszámok mellől stb., például: A mohácsi vész (1526) máig emlékezetes történelmi esemény.

 

298.

Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak, például: az 1838-as árvíz; Magyarország 1514-ben; 1848. márc. 15-én; július 6-ig vagy 6-áig; 12-től vagy 12-étől; december 25-től január 27-ig.

Az elseje, elsején, elsejéig stb. szóalakok számjegyes írása: 1. vagy 1-je, 1-én vagy 1-jén, 1-ig vagy 1-jéig stb. Az elseji vagy elsejei szóalak számjeggyel írva: 1-i vagy 1-ji vagy 1-jei.

 

299.

Ha keltezésben a napok sorszáma után névutó következik, a számok után pontot vagy kötőjeles birtokos személyjelet kell tenni, például:


2013. december 20. és 31. között vagy 2013. december 20-a és 31-e között

2013. december 10. óta vagy 2013. december 10-e óta


Az óra és a perc írása

 

300.

Az óra és a perc szót folyó szövegben gyakran kiírjuk, például: 10 óra 25 perckor. Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg, az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot vagy kettőspontot teszünk, például: 10.35, 10:35. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk, például: 10.35-kor vagy 10:35-kor, 10.35-ig vagy 10:35-ig, 10.35-ös vagy 10:35-ös.