Mozgó római katolikus ünnepek

Év:

Katolikus ünnep Dátum
Húshagyókedd 2016-02-09
Hamvazószerda 2016-02-10
Nagyböjt 1. vasárnapja 2016-02-14
Virágvasárnap 2016-03-20
Nagycsütörtök 2016-03-24
Nagypéntek 2016-03-25
Nagyszombat 2016-03-26
Húsvétvasárnap 2016-03-27
Húsvéthétfő 2016-03-28
Urunk mennybemenetele 2016-05-05
Pünkösd 2016-05-15
Pünkösdhétfő 2016-05-16
Szentháromság vasárnapja 2016-05-22
Úrnapja 2016-05-29
Jézus Szent Szíve 2016-06-03





Húshagyókedd


A farsang utolsó napja. Neve szerint ezen a napon esznek utoljára húst a nagyböjt kezdete elõtt, mely Jézus 40 napos sivatagi böjtjének emléke tanítói szolgálata elõtt. Idõpontja a húsvét napjától függ (a naptári napok számát tekintve a húsvétvasárnap elõtti 47. nap). A húshagyókedd a megelõzõ hétfõvel és vasárnappal együtt a farsang farkát (háromnapok, farsangháromnapok) alkotják. Erdélyben elterjedt neve még a farsangkedd, a csángóknál húshagyási kedd Nagyváty baranyai faluban a madzaghagyókedd, mely arra utal, hogy ezután már semmilyen élelem nem lóg a madzagon.

Hamvazószerda


Közvetlenül a farsang utáni nagyböjt elsõ napja. A 4. századtól az õsegyház fõbenjáró bûneit elkövetõ és feloldozásra váró ún. bûnbánók ezen a napon nyilvánosan mezítláb, zsákszerû ruhában vonultak be a püspök vezetésével a templomba, ahol a püspök megszórta fejüket hamuval, kirótta a penitenciát, meghintette õket szenteltvízzel és kiutasította õket a templomból, ahová egészen a nagyböjti idõszak végéig nem mehettek be, csak a templom ajtajában állhattak, ahol kérték a hívek imádságát, végül nagycsütörtökön nyertek feloldozást. A 10. századtól megáldották a hamut is, melyet az elõzõ évi virágvasárnap barkájából hamvasztottak. A nyilvános vezeklés megszûnte után a hamvazás szertartása a nagyböjti idõszak általános bevezetõjévé vált. A mai szokás szerint a hamut a hívõ homlokára rajzolja a pap, vagy a fejére szórja, emlékeztetve, hogy porból vagyunk és porrá leszünk újra.  Ez a nap szigorú böjt a római katolikus vallás szerint, a 18. századig ezen a napon csak napi egyszeri étkezés volt megengedett, de a húst, tojást és tejtermékeket el kellett hagyni. A mai szabályok szerint már háromszor lehet étkezni, de csak egyszer lehet jóllakni, a hús pedig 14 éves kortól nem fogyasztható. Naptártechnikai szempontból a hamvazószerda idõpontja a húsvét dátuma elõtti 46. naptári nap (azaz az ötvenedvasárnap utáni szerda), mivel azonban a keresztény ember vasárnap nem tart böjtöt, Jézus 40 napos böjtjének visszaszámítása során a vasárnapokkal nem számolunk, csak a hétfõtõl szombatig tartó idõszakkal, valójában 6 nap x 6 hét + 4 napból áll a nagyböjti idõszak. A hamvazószerda vidéken számos egyéb elnevezést kapott, így ismeretes a "hamvas böjtfõ" és "böjtfakadó" elnevezés is.

Torkoscsütörtök


Különbözõ nyelvterületen különbözõ idõpontra esik, több helyen két torkoscsütörtököt is tartanak. Az elsõ a farsangi idõszak utolsó csütörtöke, amikor még a nagyböjt kezdete elõtti héten a farsangi jólétet nagy mulatozással búcsúztatják. Erre utal, hogy egyes helyeken ezt a hetet kövérhétnek vagy zabálóhétnek is nevezik. A második torkoscsütörtök, vagy csonkacsütörtök a hamvazószerda utáni csütörtöki nap, amikor a böjtöt egy napra felfüggesztik, hogy a húshagyó keddrõl megmaradt ételek ne vesszenek kárba, és a hamvazószerda szigorú böjtje után elfogyaszthassák.



Forrás:

http://lexikon.katolikus.hu/

Molnár V. József, Kalendárium (Az esztendõ körének szokásrendszere), 2009, Kiadó: ÕS-KÉP Kft.

Figyelem! A mozgó római katolikus
ünnepek kiszámítása csak
az 1970-2037 közötti
idõszakban alkalmazható!