A farsang utolsó napja. Neve szerint ezen a napon esznek utoljára húst a nagyböjt kezdete előtt, mely Jézus 40 napos sivatagi böjtjének emléke tanítói szolgálata előtt. Időpontja a húsvét napjától függ (a naptári napok számát tekintve a húsvétvasárnap előtti 47. nap). A húshagyókedd a megelőző hétfővel és vasárnappal együtt a farsang farkát (háromnapok, farsangháromnapok) alkotják. Erdélyben elterjedt neve még a farsangkedd, a csángóknál húshagyási kedd Nagyváty baranyai faluban a madzaghagyókedd, mely arra utal, hogy ezután már semmilyen élelem nem lóg a madzagon.

Közvetlenül a farsang utáni nagyböjt első napja. A 4. századtól az ősegyház főbenjáró bűneit elkövető és feloldozásra váró ún. bűnbánók ezen a napon nyilvánosan mezítláb, zsákszerű ruhában vonultak be a püspök vezetésével a templomba, ahol a püspök megszórta fejüket hamuval, kirótta a penitenciát, meghintette őket szenteltvízzel és kiutasította őket a templomból, ahová egészen a nagyböjti időszak végéig nem mehettek be, csak a templom ajtajában állhattak, ahol kérték a hívek imádságát, végül nagycsütörtökön nyertek feloldozást. A 10. századtól megáldották a hamut is, melyet az előző évi virágvasárnap barkájából hamvasztottak. A nyilvános vezeklés megszűnte után a hamvazás szertartása a nagyböjti időszak általános bevezetőjévé vált. A mai szokás szerint a hamut a hívő homlokára rajzolja a pap, vagy a fejére szórja, emlékeztetve, hogy porból vagyunk és porrá leszünk újra.  Ez a nap szigorú böjt a római katolikus vallás szerint, a 18. századig ezen a napon csak napi egyszeri étkezés volt megengedett, de a húst, tojást és tejtermékeket el kellett hagyni. A mai szabályok szerint már háromszor lehet étkezni, de csak egyszer lehet jóllakni, a hús pedig 14 éves kortól nem fogyasztható. Naptártechnikai szempontból a hamvazószerda időpontja a húsvét dátuma előtti 46. naptári nap (azaz az ötvenedvasárnap utáni szerda), mivel azonban a keresztény ember vasárnap nem tart böjtöt, Jézus 40 napos böjtjének visszaszámítása során a vasárnapokkal nem számolunk, csak a hétfőtől szombatig tartó időszakkal, valójában 6 nap x 6 hét + 4 napból áll a nagyböjti időszak. A hamvazószerda vidéken számos egyéb elnevezést kapott, így ismeretes a "hamvas böjtfő" és "böjtfakadó" elnevezés is.

Különböző nyelvterületen különböző időpontra esik, több helyen két torkoscsütörtököt is tartanak. Az első a farsangi időszak utolsó csütörtöke, amikor még a nagyböjt kezdete előtti héten a farsangi jólétet nagy mulatozással búcsúztatják. Erre utal, hogy egyes helyeken ezt a hetet kövérhétnek vagy zabálóhétnek is nevezik. A második torkoscsütörtök, vagy csonkacsütörtök a hamvazószerda utáni csütörtöki nap, amikor a böjtöt egy napra felfüggesztik, hogy a húshagyó keddről megmaradt ételek ne vesszenek kárba, és a hamvazószerda szigorú böjtje után elfogyaszthassák.