8 órás munkaidő esetén:
a 2013-as év
251 munkanapból áll, ami 2008
munkaóra.
A fizetett munkaszüneti napokat beleszámítva ez 261 munkanap,ami
2088 munkaóra.
A munkaidőre és pihenőidőre
vonatkozó alapvető rendelkezések a Munka törvénykönyvéről
szóló 1992. évi XXII. Törvény alapján
a munkaidő:
a munkavégzésre
előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam,
amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó
előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Eltérő
rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a
munkaközi szünet (lsd: reggeli,ebéd) időtartama (122. §) - a
készenléti jellegű munkakör kivételével - nem számít be;
napi munkaidő:
az egy naptári
napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli
időszakba tartozó munkaidő;
heti munkaidő:
az egy naptári
hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli
időszakba tartozó munkaidő;
éjszakai munka:
a huszonkét és
hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés (éjszakai
pótlékra jogosít;a pótlék mértéke 15%);
többműszakos
munkarend: ha
a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló
napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként
rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos
tevékenységüket;
délutáni műszak:
a többműszakos
munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti
időszakban teljesített munkavégzés (délutáni műszakpótlékra
jogosít, melynek mértéke 15%);
éjszakai műszak:
a többműszakos
munkarend alapján végzett éjszakai munka (éjszakai
műszakpótlékra jogosít, melynek mértéke 30%);
|
a teljes munkaidő
mértéke |
8 óra/nap
40 óra/hét
Kivételesen:
készenléti jellegű munkakörben
ill. a munkáltató
közeli hozzátartozója esetében
max. 12 óra/nap
és 60 óra/hét.
|
|
Munkaidőkeret
meghatározása
(lényege: az Mt.
munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó előírásait a
munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni; ezt
különösen akkor érdemes alkalmazni, ha a
munkavállalók munkaideje nem a tipikus Hétfő –Péntek
-napi 8 óra, hanem változó; a keret alkalmazása
nagyobb mozgásteret biztosít a munkáltatónak, hiszen
a munkaidőt és pihenőidőt a keret átlagában kell
számolni, természetesen a napi munkaidő a maximális
12 órát így sem haladhatja meg, és a pihenőnapok
kiadásának is speciális szabályi vannak!)
A keret lehet:
kéthavi
négyhavi (kollektív szerződés
és idénymunka esetén)
hathavi (több munkáltatóra
kiterjedő hatályú kollektív szerződés)
1 éves [Mt. 118. § (3)]
A munkaidőkeret
kezdő-és befejező időpontjáról a munkáltató a
munkavállalókat köteles tájékoztatni és a
munkaidőkeret alkalmazásának tényét a
munkaszerződésnek tartalmaznia kell (hiszen ez
csupán egy törvény adta lehetőség a munkáltató
részére). |
A
munkaidő beosztása:
119. § (1)-(2) A
munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az
egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére
figyelemmel osztja be. A munkaidő-beosztást -
kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában -
legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a
118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni.
Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. (a
munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés rendkívüli munka,
amely pótlékra jogosít!(A munkaidő-beosztás szerinti napi
munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül
végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék.
Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása
előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő
jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.)
Pihenőidő-pihenőnapok:
Ha a beosztás
szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés
időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további
három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a
munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc
munkaközi szünetet kell biztosítani.
A munkavállaló részére a
napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között
legalább tizenegy óra pihenőidőt kell
biztosítani.
Kollektív szerződés
legalább nyolc óra pihenőidő biztosítását írhatja elő
-
a készenléti jellegű
munkakörben,
- a megszakítás nélküli,
illetve
-
a többműszakos munkarendben
foglalkoztatott, továbbá
-
az idénymunkát végző
munkavállaló esetében.
Kollektív szerződés
előírhatja, hogy a munkavállalót a készenlétet követően nem
illeti meg pihenőidő.
A munkavállalót
hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek
vasárnapra kell esnie.
Munkaidőkeret alkalmazása
esetén pihenőnapok helyett a munkaidőbeosztása alapján a
munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő,
megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható
-
a rendeltetése folytán
vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,
-
a készenléti jellegű
munkakörben,
-
a megszakítás nélküli,
illetve
-
a három vagy ennél több
műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint
-
az idénymunkát végző
munkavállaló esetében,
amelybe havonta
legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie.
Munkaidőkeret alkalmazása
esetén a pihenőnap
a)
kéthetente, illetve
b)
kollektív szerződés
rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb
havonta
c)
idénymunka esetén, a felek
megállapodása alapján legfeljebb kéthavonta
- részben vagy egészben -
összevontan is kiadható.
|