(forrás: 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról,

2007. évi XVI. törvény, valamint a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM és 46/2006 (V. 31.) FVM rendelet)

A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és a következő év február hónap utolsó napjáig tart.

Azt a vadfajt, amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít meg, a vadászati éven belül kímélni kell.

A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is. A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban "beteg" megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.

Nagyvadfajok	jan	febr	márc	ápr	máj	jún	júl	aug	szept	okt	nov	dec
Gímszarvasbika, golyóra érett									1	31
- bika selejt, tehén	31								1
- ünő, borjú		28							1
Dámbika, golyóra érett										1		31
- bika selejt	31									1
- tehén, ünő, borjú		28								1
Őzbak				15					30
suta, gida		28								1
Muflonkos, muflonjuh, -jerke, -bárány		28							1
Vaddisznó kan, süldő, malac, (*6)
- koca	31				1
Szika szarvasbika,										1		31
- tehén, -ünő, -borjú										1		31

Apróvadfajok
Mezei nyúl									1			31
Üregi nyúl	31								1
Fácánkakas		28								1
- fácántyúk (*1)	vadászati idény nélkül
Fogoly (*2)										1		31
Vetési lúd, Nagylilik (*3)	31									1
Tőkésréce, Csörgőréce, Szárcsa (*4)	31								1
Kerceréce (*4)	31									1
Erdei szalonka	vadászati idény nélkül
Balkáni gerle		28						15
Örvös galamb								15		31

Egyéb apróvadfajok
Róka, Pézsmapocok, Nyestkutya, Mosómedve
Házi görény, Nyest		28							1
Borz, Aranysakál		28				1
Dolmányos varjú, Szarka (*8)		28					1
Szajkó (*8)		28						1
	jan	febr	márc	ápr	máj	jún	júl	aug	szept	okt	nov	dec

A zöld mező a vadászati idényt, a zöld mezőben levő szám az adott hónap napját jelöli.

*1. A fácántyúk kibocsátás esetében vadászható, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott

engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke,

feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is.

*2. Fogoly indokolt esetben vadászható azokon a vadászterületeken, ahol kibocsátás történt, a vadászati hatóság által a

vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás

feltételeit, a hasznosítás mértékét, mely legfeljebb negyven százalék lehet, továbbá a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét.

*3. A vetési lúd és a nagylilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén,

valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart.

Vetési lúdból és nagylilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb 4 darab ejthető el.

*4. Természetes tőkés-, csörgő-, barát- és kercerécéből, szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb 8 darab

ejthető el. Tenyésztett tőkésréce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.

*6. Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig.

Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.

*7. Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost, szika szarvasbikát egész évben, egyéb vadfaj egyedét,

továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.

*8. Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és szajkó az apróvad szaporodási időszakában a

vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.

VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK

1. Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tavi rész
2. Tatai Öreg-tó TT
3. Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT
4. Pacsmagi-tavak TT
5. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéből a Kisbalaton régi és új tározók
6. Balaton
7. Duna-Dráva Nemzeti Park területéből a Gemenci és a Béda-karapancsai rész
8. Ócsai TK
9. Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Kiskunsági szikes tavak, az Izsáki Kolon-tó, az Orgoványi rétek és a Tiszaalpári rét
10. Pusztaszeri TK-ból a szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelő és a Büdösszék-tó, Mártély
11. A Körös-Maros Nemzeti Park területéből a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugai- és Begécsi-halastavak és a Sző-rét
12. Hortobágyi Nemzeti Park
13. Csondrádbokrosi Sós-tó
14. Szaporcai Ó-Dráva meder TT
15. Felső-Tisza (a Tisza hullámtere Tokajtól az országhatárig)
16. Tokaj-Bodrogzugi TK
17. Rétszilas
18. Ipoly-völgy
19. Böddi-szék

VÍZIVAD FÉSZKELÉSI ÉS VONULÁSI SZEMPONTBÓL HAZAI KIEMELT JELENTŐSÉGŰ VÍZI ÉLŐHELYEK

1. Sárvíz-völgye TK
2. Péter-tavi Madárrezervátum TT
3. Rácalmástól az országhatárig valamennyi Duna-zátony területe
4. Vértesi TK-ból a Csíkvarsai-rét
5. Pellérdi-halastavak
6. Sumonyi-halastavak
7. Baláta-tó TT
8. Boronka-melléki TK
9. Borsodi-Mezőség TK
10. Gátéri Fehér-tó
11. Hevesi Füves Puszták TK
12. Kecskeri puszta TT
13. Kesznyéteni TK
14. Körös-Maros Nemzeti Park területéből a cserebökényi-puszták a pitvarosi-puszták, szabadkígyósi-puszták
15. Közép-tiszai TK
16. Nagybereki Fehér-víz TT
17. Sárosfői-halastavak TT
18. Sárréti TK
19. Szatmár-Beregi TK
20. Szigetközi TK
21. Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér TT
22. Tiszavasvári Fehér-szik TT
23. Tiszadorogmai Göbe-erdő TT

1. Sárvíz-völgye TK [26/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet létesítéséről];
2. Kiskunsági Nemzeti Park területéből a Tiszaalpári rét, a Miklapusztai területegység Bába-szék elnevezésű területe, valamint a Felső-Kiskunsági szikes puszta területegységből a Dömsödi árapasztó, XXX-csatorna, Apaj-Ürbő közti műút és a KNP határa által közbezárt területe [1800/1974. OTvH határozattal létesített Kiskunsági Nemzeti Park; 22/1996. (X. 9.) KTM rendelet a Kiskunsági Nemzeti Park bővítéséről];
3. Péteri-tavi Madárrezervátum TT és 100 méteres védőzónája (az OTvH elnökének 3/1976. határozatával létrehozott Péteritavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület);
4. Baláta tó TT (a földmívelésügyi miniszter 505510/41 számú határozata a Baláta tó védetté nyilvánításáról);
5. Borsodi-Mezőség TK területéből a Montaj-tó [9/1989. (VIII. 24.) KVM rendelet tájvédelmi körzetek létesítéséről];
6. Kecskeri puszta TT Dudás-fertő nevű része [2/1990. (VI. 13.) KöM rendelet a Hajósi-kaszáló és löszpartok, valamint a Kecskeri-puszta természeti területek védetté nyilvánításáról, a Tiszatelek-tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület bővítéséről és természetvédelmi kezelők megnevezéséről];
7. Körös-Maros Nemzeti Park területéből a szabadkígyósi puszták, a pitvarosi-puszták, a cserebökényi puszták; [3/1997. (I. 8.) KTM rendelet a Körös-Maros Nemzeti Park létesítéséről - a tájvédelmi körzeteket védetté nyilvánító rendeletekben foglalt hrsz.-ek szerint -, Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 7/1977. OTvH határozata a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet létesítéséről, Pitvarosi puszták Tájvédelmi Körzet a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 3/1989. (II. 22.) KVM rendelete egyes természetvédelmi területek védetté nyilvánításáról és tájvédelmi körzetek létesítéséről, Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 18/1991. (XII. 24.) KTM rendelete a Cserebökényi puszták Tájvédelmi Körzet létesítéséről];
8. Nagybereki Fehér-víz TT (Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 12/1977. OKTvH számú határozata a Nagybereki Fehérvíz természetvédelmi területté való nyilvánításáról);
9. Sárréti TK [3/1986. (III. 9.) OKTH rendelkezés a Sárréti Tájvédelmi Körzet létesítéséről];
10. Tiszavasvári Fehér-szik TT és 100 méteres védőzónája (az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 4/1977. OKTvH számú határozata a Tiszavasvári Fehérszik természetvédelmi területté való nyilvánításáról);
11. Dabasi Turjános TT [6/1987. (VII. 10.) OKTH rendelkezés a Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület fokozottan védetté nyilvánításáról és bővítéséről];
12. a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkból a lesencei Nádas-mező - a Balatonederics-Szigliget közút, Tapolca-patak, Raposka-Balatonederics vasútvonal által határolt terület - [31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről];
13. a Csaba-rét Soltszentimre 0224/1 hrsz. alatti ex lege védett területe és 100 méteres védőzónája;
14. Kiskunsági Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Kiskunsági szikes tavak és Izsáki Kolon-tó területei;
15. Fertő-Hanság Nemzeti Park területéből a Fertő tó nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett teljes hazai területe;
16. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Tatai Öreg-tó TT;
17. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Velencei Madárrezervátum TT és a Dinnyési Fertő TT és 100 méteres védőzónájuk;
18. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Pacsmagi-tavak TT;
19. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Kis-Balaton területe;
20. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Balaton;
21. a Duna-Dráva Nemzeti Park területéből a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Gemenc, valamint a Béda-Karapancsa Duna-menti területei és holtágai;
22. Ócsai TK;
23. a Pusztaszeri TK-ból nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett szegedi Fehér-tó, a Tisza labodári és saséri területe, a Csaj-tó, a Baksi nagylegelő és a pusztaszeri Büdösszék-tó fokozottan védett területe és 100 méteres védőzónájuk;
24. a Körös-Maros Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területei: a Kardoskúti Fehér-tó, a Biharugrai- és Begécsi-halastavak, az Ugrai-rét, a Csillaglaposai-legelő és a Sző-rét és 100 méteres védőzónájuk;
25. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Csongrádbokrosi Sós-tó;
26. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Szaporcai Ó-Dráva-meder TT;
27. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Mártélyi TK;
28. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Rétszilasi-tavak TT és 100 méteres védőzónája;
29. az Ipoly-völgy nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;
30. a Felső-Tisza nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett területe;
31. a Hortobágyi Nemzeti Park nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett részei és azok 100 méteres védőzónája: Zám, Pentezug és Angyalháza puszták, a Hortobágyi-halastó, a Kiskörei-víztározó északi része (Tiszafüredi Madárrezervátum), a Kiskörei-víztározó középső része (Poroszlói-medence) és az Egyek-pusztakócsi mocsarak területéből a Hagymáslapos, a Jusztus-mocsár és a Fekete-rét;
32. a Tokaj-Bodrogzugi TK-ból a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Bodrogzug terület;
33. a nemzetközi jelentőségű vadvízként (ramsari területként) közzétett Böddi-szék és Sóséri-puszta és 100 méteres védőzónája.